Terapeuta: - Nem merült fel még magában, hogy én is lehetek magányos? Itt ülök magával ebben a szobában, és maga elzárkózik tőlem. Tisztában van vele, hogy ez nekem rosszulesik, és szívesen megismerném magát?

Kliens: - Ugyan már! Maga erős ember, nincs rám szüksége.

Gus Hansen története remekül példázza, hogy a játékban vitathatatlan szerepe van a pszichológiának. Egy kiváló profi játékos, aki jelenleg is Dánia minden idők élő versenyein legtöbbet nyert játékosa több, mint 11 millió USD-vel. Jelenleg ő az online póker legnagyobb vesztese közel 6 millió USD-vel 2014-ben. Több sikerkönyv szerzője, sok játékost vezetett be a stratégiai tudásába és tapasztalataiba. Saját elmondása alapján a veszteségének egyik oka lehet a tudásának a kopottsága. Sokan megelőzhették az idők folyamán őt tudásban és azon gondolkodik, hogy a sajátját is fel kell frissítenie, ha még versenyben akar maradni, vagy alacsonyabb szinteken kell játszania. Ő maga elkezdhet új stratégiákat alkotni, emellett pedig egy pszichológus, segítheti ennek a karrier-törésnek a feldolgozását. Nagyban könnyíthetné a továbblépést, a stigma letevését, egy tiszta lap elővételét.  

Három kérdést teszek fel, amin érdemes gondolkodni: 

1. Egy adott téma/probléma/gondolat szinte minden nap zavaró tényezőként jelenik meg?

2. Ez a téma/probléma/gondolat káros hatással van a napi tevékenységeimre, emiatt nem tudom ellátni a teendőimet hatékonyan?

Erős érzelmeket közvetít Stormae - Papaoutai című dala, egy kisfiúról, aki hiányolja az apukáját. Rengeteg kérdés, vád hangizk el, ami beletörődéssel (azonosulással?) végződik. Mert hát mit is lehet azokkal az apákkal kezdeni, akik valamiért nincsenek ott gyermekük életében fizikailag vagy lelkileg? 

A dalszöveg szabadabb fordítása: 
Mondd meg, honnan jött, akkor tudni fogom, hová tartok. 
Anya azt mondja dolgozni jó. Jobb, mint rossz társaságban lenni, nem?
Hol van az apád? Hol vagy apa?
Már vagy ezerszer megszámoltam az ujjaimat. 
Hiszed vagy sem, lejön az idő, amikor már nem hiszünk többé.
Mindannyian apák leszünk, mindannyian eltűnünk. 
Szeretve leszünk vagy utálni fognak?
Mondjátok meg, ki adott életet a felelőtleneknek? (apáknak) 
Mindenki tudja, hogyan kell gyereket csinálni, de senki, miképp apát...
Édesapám, mondd merre bújkálsz?
Anélkül, hogy beszélnék vele, tudja, hogy nem jól megy ez így.
Hol vagy, hol vagy, hol vagy, apa? Hol vagy? ... sokszor ismételve
(szöveg ford. innen)

Olyan szépen ábrázolják, ahogyan a gyerek lázad, haragszik, számonkér, majd mindent megtesz apja figyelmének elnyeréséért.

Ha a családban a szabályok nem túl merevek a tagok számára, akkor közös élményeik alapján módosíthatók. Ha eléggé rugalmasak, és nyitottak az új információkra, és alkalmazásuk során a pár mindkét tagjának igényeit figyelembe veszik, akkor a pár képes kialakítani a számukra kívánatos életvitelt lehetővé tevő munkamegosztást. Ha azonban a szabályok mereven meghatározottak, tekintet nélkül az egyes résztvevők igényeire és készségeire, akkor a pár között várhatóan konfliktus alakul ki, családi diszfunkciókhoz vezetve. (Goldenberg, 2008.)

Az elmúlt napokban a világot megrengető esemény zajlott Szöulban. Az AlphaGo 4:1-re győzött Lee Sedollal szemben.

Mit jelent ez?

Az AlphaGo programot a Demis Hassabis vezette Google DeepMind fejlesztette. A gó egy ősi kínai logikai, szellemi játék, aminek a területszerzés a célja. A sakk programok fejlesztése után ez jelenti a következő mérföldkövet a mesterséges intelligencia megalkotásában. A variációs lehetőségek száma a góban több, mint ahány atom létezik az Univerzumban, tehát a játék erős alkotója az emberi intuíció. Amikor 20 éve a Deep Blue megverte Kasparovot, akkor ezt csak nyers erővel tette, vagyis, nem lehetett semmilyen mesterséges intelligenciáról beszélni a program mögött. Góban nem lehet mesterprogramot alkotni azzal a technikával, hogy a gép végigvezeti minden lépés után a további összes lehetőséget egy adott mélységig. Nincs az a teljesítményű számítógép, ami a góban ezt képes lenne megtenni.

"Ha megtanulunk "én-pozíciókat" ("Kellemetlenül érint, amit most csinálsz") használni a hibáztatás helyett ("Miért élvezed, ha veszekedhetsz?"), az őszintébb kommunikációt eredményezhet. Ha mindkét fél felvállalja az érzéseit és közvetlenül kifejezi azokat, sokkal nagyobb eséllyel tudják megoldani a konfliktusokat." (Goldenberg, 2008.)

Terápia során előfordul, hogy a terapeuta és a kliens másként éli meg a közös ülést. Például a terapeuta úgy érzi, hogy halad előre a folyamat, a kliens pedig toporgást él meg. Még az is lehet, hogy az igazság valami harmadik dolog felé mutat. Nem meglepő, hiszen ugyanazt a dolgot két különböző nézőpontból látják. A terapeuta és a kliens gondolatai olykor találkoznak, máskor eltávolodnak. Így hatnak egymásra, a különböző nézőpontokból alakulhat ki egy új. Fontos megosztani ezért érzéseinket, akár kételyeinket terapeutánkkal. (ak.)