Az elmúlt napokban a világot megrengető esemény zajlott Szöulban. Az AlphaGo 4:1-re győzött Lee Sedollal szemben.

Mit jelent ez?

Az AlphaGo programot a Demis Hassabis vezette Google DeepMind fejlesztette. A gó egy ősi kínai logikai, szellemi játék, aminek a területszerzés a célja. A sakk programok fejlesztése után ez jelenti a következő mérföldkövet a mesterséges intelligencia megalkotásában. A variációs lehetőségek száma a góban több, mint ahány atom létezik az Univerzumban, tehát a játék erős alkotója az emberi intuíció. Amikor 20 éve a Deep Blue megverte Kasparovot, akkor ezt csak nyers erővel tette, vagyis, nem lehetett semmilyen mesterséges intelligenciáról beszélni a program mögött. Góban nem lehet mesterprogramot alkotni azzal a technikával, hogy a gép végigvezeti minden lépés után a további összes lehetőséget egy adott mélységig. Nincs az a teljesítményű számítógép, ami a góban ezt képes lenne megtenni.

A DeepMind azonban a mesterséges intelligencia fejlesztésén dolgozik, olyan programot hozott létre, ami képes önálló tanulásra, az emberi gondolkodáshoz hasonlóan (további információk: itt és itt, meg itt). 

Eddig azt hittük, messze vagyunk a mesterséges intelligencia létrejöttétől és holnap még nem is fog kopogtatni az ajtónkon, viszont a mai nappal belátható közelségbe került. Az AlphaGo sikere ezt bizonyítja. 

Pszichológiai szempontból miért érdekes ez?

Nagyjából végigkövettem az eseményeket (kb. 4kyus játékos vagyok), ami a DeepMind Youtube oldalán bármikor visszanézhető. Érdekes volt, miként reagáltak a játékosok és kommentátorok, résztvevők a helyzetre, miképp nyilatkoztak az AlphaGoról. 

Emberi viszonyulás a gép felé, emberi szintre emelés?

A történet októberben kezdődött nagy titokban, Fan Hui kétszeres Európa Bajnok kihívásával. A profi két danos mestert 5:0-ra megverte az AlphaGo. Fan Hui az utolsó parti végén a levegőben a gép felé fordulva "kezet rázott" vele. Látszott, zavarban van, elnevette magát, nem tudta, miként gratuláljon neki, kétszer is nekifutott... Lee Sedol az első parti előtt a gép felé fordulva meghajolt, ahogyan emberek között szokás a játék elején. Az AlphaGo gondolkodását az emberi agyhoz hasonlítják, például neki is lehetnek "vak foltjai" (nem vesz észre valamit), ahogyan az embereknek is. Vagy hallucináláshoz hasonlították egy hibáját. "AlphaGo azt mondta ezzel a lépésével, hogy ... " "Lee Sedol zseniális lépése hibát kényszerített ki az AlphaGoból. " "AlphaGo magabiztosan vezette a partit." A 4. játékot Lee Sedol feladással nyerte, vagyis a gép felismerte, hogy képtelen lesz behozni a lemaradását és feladta a partit. A feladás is egy olyan emberi képesség, ami a korábbi programokból hiányzott. Olyan kérdés hangzott el az egyik sajtókonferencián, hogy "lehet-e, tervezik-e klónozni az AlphaGot"? Klónozni is élőlényeket szoktak. Többen félelmüket fejezték ki a programmal, a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. A kreativitás emberi tulajdonság, amivel a gépnek fel kell vennie a versenyt, megkockáztatom, ha ez sikerül neki, akkor a gép is képes kreatív megoldásokra. AlphaGo felvette a versenyt, győzött.

Ebből a néhány példából érezhetjük, hogy olykor emberi tulajdonságokkal ruházták fel a gépet, sokszor zavarba hozta az embereket, miként reagáljanak vagy viszonyuljanak hozzá.

Lee Sedol volt valószínűleg az első és utolsó ember, aki egy parti erejéig képes volt megverni az AlphaGot. Mivel Fan Hui esetében az ázsiai profi elemzők szerint még csupán 1-2 profi danos erővel játszott a gép, mostanra viszont profi 9 danos szintre fejlesztette önmagát néhány hónap alatt...

Rengeteg kérdést vet fel, például etikai szempontból. Mit nevezünk pontosan mesterséges intelligenciának? Milyen hatással lesz az emberek életére? Hol lesz a határ az emberi és a mesterséges gondolkodás között? A Google már felállított egy etikai bizottságot a felmerülő kérdések megvitatására. Rengeteg, még fel sem merült kérdést kell most feltennünk és elgondolkodnunk rajta. 

A pszichológiában is egyre több esetben próbálkoznak a virtuális valósággal, például a poszttraumás stressz zavar esetében, vagy kísérleteznek vitruális terapeuták létrehozásával egyaránt (itt megnézheti ezekről a videót).

El sem tudom egyelőre képzelni, mi történne, ha a DeepMind technológiáját kombinálnák a virtuális terapeutákkal. Pedig pontosan erről a gondolatkísérletről szól a cikkem. Hamarosan el kell gondolkodnunk a hasonló megoldásokról, a mesterséges intelligencia létrejöttéről. El kell kezdenünk beszléni róluk, számba venni a lehetőségeket. 

(Sokkal több információ elérhető a Nature oldalán a DeepMindról vagy az AlphaGoról.)